Királyi palota Varsóban 

A varsói királyi palota a nemzeti történelem és kultúra emlékműve.A varsói palota a mazóviai hercegek székhelyeként épült. Varsó és a vár kezdetei II. Boleszláv herceg személyéhez kötődnek, aki 1294-1313 között az egész Mazóvián uralkodott. Uralkodása alatt egy kis erődítmény épült, amely a közelben található várossal volt összekötve. Az 1313. április 24-én Varsóban kiadott oklevél azt mutatja, hogy a vár megfelelt a hercegi rezidencia követelményeinek. 1526-ig a mazoviai hercegek székhelye volt, a 16. században a lengyel királyok rezidenciája, 1569-től pedig a Mindkét Nemzet Köztársaság (Lengyel-Litvánia) szejmének üléseinek helyszíne, 1795-ös megszűnéséig. Stanisław August Poniatowski (Poniatowski Szaniszló Agost) uralkodása alatt 1791-ben elfogadta a május 3-i alkotmányt – az elsőt Európában és a másodikat a világon! 1926-1939 között az újjáalakult Lengyel Köztársaság elnöke lakott és tartózkodott ott. 1939 szeptembere nagyon gyorsan veszély érte a Palotát.

Szeptember 17-én bombák zuhantak a Nagy Bálteremre, beomlott a mennyezet Marcello Bacciarelli festményével, tűz pusztította a kastély tetejét. A Palota és a Nemzeti Múzeum munkatársai három héten belül a Nemzeti Múzeum alagsorába szállították a műalkotások közel 80%-át, amelyek szerencsésen túlélték a háborút, és ma a Palota belső berendezésének alapját képezik. 1939 szeptemberében Hitler eltervezte a palota felrobbantását. A Palota falaiban több ezer lyukat fúrtak robbanóanyagok elhelyezése számára. Az 1944-es varsói felkelés idején a náci zsákmászerzők felrobbantották a várfalakat. Ez 1944 szeptemberének első felében történt. Az ítéletet végrehajtották. Ezen ítélet értelmében a várnak és Varsónak örökre el kellett tűnnie a föld színéről.
1971. január 20-án döntés született a Palota újjáépítéséről. A Palota tömbje 1974 júliusában készült el, a belső tereket 1984-ig rekonstruálták és rendezték. Végül 1984. augusztus 31-én adták át a Palotát, mint múzeumot, a Történeti és Kulturális Emlékművet. A Királyi Palotát itthoni és külföldi magánszemélyek adományaiból és egy speciális bankszámlára befizetett betétből építették újjá.
Érdemes megnézni mindenekelőtt a Nagy Lakosztályt – a reprezentációs termeket a Mindkét Nemzet Köztársaság (Lengyelország-Litvánia) és Királyi Lakosztályt: a Nagy Bálteremmel, a Trónteremmel és a Canalettóval (22 eredeti Bernard Bellotto festményével, Canaletto néven), a Szenátor termét, ahol 1791-ben elfogadták a május 3-i Akotmányt, valamint Rembrandt „Lány képkeretben” és ” Tudós az asztalon ” című festményei.
Érdemes megnézni mindenekelőtt a Nagy és királyi lakosztály szobáit: a Bál termét, Trón termét és Canaletto szóbát (22 eredeti Bernard Bellotto festményével, Canaletto néven), a Szenátor termét, amelyben 1791-ben elfogadták a május 3-i Akotmányt.
A Pléhtetős palotában újjáépítették az 1804-1813-as Józef Poniatowski herceg lakását és a Teresa Sahakian Alapítvány keleti szőnyeggyűjteményét.
1980-ban a Királyi Palota és az óváros felkerült az UNESCO világörökségi listájára, 1994-ben a történelmi városegyüttes a Királyi Úttal és a Királyi Wilanów-palotával együtt történelmi műemlékké nyilvánították.
A varsói Királyi Łazienki Múzeum – Királyi Fürdőpark

Ez Európa egyik legszebb palota- és parkegyüttese. A királyok vadászni jártak ezen a sűrűn erdős területen. A ”Közös Népköztársasága”(Rzeczpospolita Obojga Narodów) Lengyel-Litván Nemzetközösség utolsó királya, Stanisław August Poniatowski (Poniatowski Szaniszló Ágost)  – a művészetek szerelmese és mecénása – itt alakította ki Varsó legnagyobb és legszebb kertjét. A Királyi Fürdő (Łazienki Królewskie) név egy fürdőházból származik, amelyet palotává alakítottak át. A parkban számos történelmi épület található, amelyek közül a legfontosabb a nyári királyi rezidencia – a Szigeti Palota, ahol partikat és híres csütörtöki vacsorákat tartottak. A Szigeti Palota mellett található a Sziget Színház. Érdemes más épületeket is találni – a Myślewicki-palotát, ahol a királyi udvaroncok éltek. Régi narancsház, Fehér Ház és Kadet-Katonai Iskola. A fürdőszobák a vasárnaponként nagy számban érkező sétálók kedvenc helyei. A parkban viszont tilos görkorcsolyán, gördeszkán, kerékpáron közlekedni, nehogy elriasszuk az itt élő mókusokat, pávákat.

A szigeti palota a lengyel építészet gyöngyszeme, Varsó egyik jelképe, a park legfontosabb épülete. Története szorosan összefügg Stanisław August Poniatowski (Poniatowski Szaniszló Ágost) uralkodásával. Ő döntött úgy, hogy kibővíti a Lubomirski fürdő kis pavilonját, és ezen a helyen alakítja ki egyik rezidenciáját. A király itt tartott partikat, és meghívta az embereket a híres csütörtöki vacsorákra. Bár elpusztult, a palota túlélte a második világháborút. 1960-ban nyitották meg újra a nagyközönség előtt. A palota közelében található a Sziget Színház. A nyár folyamán mindkét helyen tartanak koncerteket. Különleges látványosság a gondolás hajókázás, amelyek a palota szigetén kötnek ki.

Myślewicei palota Érdekes, klasszicista épület. Eredetileg a királyi udvar lakta a legmagasabb méltóságtól a szakácsig. Az épület értékét növeli, hogy túlélte a második világháborút és megőrizte eredeti belső kialakítását.

Színház a szigeten (amfiteátrum),  Szigeti Szinpad A déli tó partján található. A herculaneumi ókori színház mintájára kialakított nézőteret híres, ókori drámaírók alakjai koronázzák meg. A jelenet a Forum Romanum romjait utánozza. Ma koncerteket és színházi előadásokat tartanak itt.

Régi narancsház  Télikert, Pálmaház Eredetileg cserepes citrusnövények telelésére használták. Az oldalszárnyakban szoborgaléria és udvari színház (Stanisławowski Színház) található. Egyedülálló színház, melynek belseje fából készült, falait gyönyörű festmények díszítik.

Fehér Ház Található az ún. Királyi sétány. Ez volt az első pavilon, amelyet a király emelt. Tökéletesen szimmetrikus villa alakja van négyzet alaprajzon. A belső terekben megmaradtak az eredeti festménydíszek.

Múzeum – Wilanówi palota 

A wilanówi palota Jan III Sobieski, majd II. August király és a legkiválóbb arisztokrata családok nyári királyi rezidenciája volt. A varsói rezidencia és a kerület neve a Villa Nova kifejezésből ered. Ezt a nevet Sobieski adta birtokainak, amikor a 17. században palotaépítés céljából megvásárolta. A királyi palota lenyűgöző szerkezete egy nemesi kastély, egy olasz kerti villa és egy XIV. Lajos, a francia napkirály stílusában épült palota elemeit ötvözte. A palota az európai barokk egyik legszebb műemléke és a Lengyel-Litván Nemzetközösség pompájának tanúja. A palotát az egymást követő tulajdonosok bővítették. Gazdag eredeti berendezésű belső terei három korszakot képviselnek. A legrégebbi, barokk királyi lakások a főépületben találhatók. A déli szárny belső terében a tizennyolcadik század stílusa, az északi szárnyban pedig a Potocki család által a XIX. században díszített szobák találhatók. Érdemes megemlíteni, hogy Stanisław Potocki (Wilanów akkori tulajdonosa) 1805-ben a nagyközönség számára hozzáférhetővé tette a Wilanów-palotában összegyűjtött műtárgygyűjteményét, létrehozva ezzel Lengyelország egyik első múzeumát. Jelenleg több mint 60 értékes festménynek ad otthont.

A palota és a Wilanów-tó között kétszintes barokk olasz kert található. Az alsót 18. századi szobrok és művészien „nyírt” cserjék díszítik. A déli részen egy romantikus angol stílusú park található. A palota másik oldalán, a felső szinten egy tizenkilencedik századi rózsakert található.
A Fryderyk Chopin Múzeum Varsóban 

Ha érdekli a zeneszerző története és munkássága, akkor meghívom, hogy látogassa meg velem az Ostrogski kastélyban található Fryderyk Chopin Múzeumot. Európa egyik legmodernebb életrajzi múzeuma, amely többek között levelek és kompozíciók kéziratait, valamint a felbecsülhetetlen értékű Pleyel-zongorát mutatja be, amelyen a zeneszerző élete utolsó két évében játszott. Mindezek az ajándéktárgyak nagyon érdekes interaktív formában vannak elrendezve. Bár Fryderyk Chopin Żelazowa Wolában született, egész gyermek- és fiatalkorát Varsóban töltötte. A Krakowskie Przedmieście-ben minden lépésnél találkozhatunk a zeneszerző szuveníreivel. Az egyik ilyen hely a Res Sacra Miser épület, ahol a 13 éves Fryderyk csodálatos zongorakoncertet adott, amiről a varsói sajtó is beszámolt. Kicsit távolabb található a Wessel-palota – a Saska Posta egykori székhelye, ahonnan Chopin külföldre ment, és soha nem tért vissza Lengyelországba.

Az ifjú Fryderyk a Kazimierzowski-palota melléképületében lévő egyetemi kampuszon élt, majd utolsó lakásába költözött Varsóban a Czapski/Krasiński Palotában, amely ma a Szépművészeti Akadémia székhelye. A Chopin nyomdokait követő multimédiás padok jó útjelző táblák az egész útvonalon. Zenehallgatással és QR-kódok segítségével mobil útmutatót és speciális alkalmazásokat tölthet le, amelyek segítségével jobban megismerheti a zeneszerző történetét, sőt, akár emlékfotót is készíthet vele.

Meghívom Önt, hogy sétáljon Fryderyk Chopin nyomdokain Varsóban.

Nemzeti Múzeum Varsóban 

A varsói Nemzeti Múzeumban található Lengyelország egyik legnagyobb művészeti gyűjteménye. Hagyományai a Szépművészeti Múzeumig nyúlnak vissza, amely festmények és metszetek gyűjteménye, amely az idők során egyre fontosabbá vált. A több mint 140 éve gyűjtött gyűjtemény ma már közel egymillió festmény-, szobor-, grafika-, rajz-, numizmatikai  és iparművészeti tárgyat tartalmaz. Néhányukat állandó kiállításon mutatják be: Ókori művészet, Keleti Keresztény Művészet – Faras, Középkori művészet, lengyel festészet, európai festészet, lengyel művészet a 20. században, dekoratív művészet és számos időszaki kiállításon.

A múzeumban az egyik legfontosabb az egyedülálló Ókeresztény Művészeti Galéria, amely Európában az egyetlen, amely a középkori keresztény művészet afrikai gyűjteményét mutatja be. A lengyel régészek által a mai Szudánban felfedezett Faras-festmények (a 8. századtól a 13. és 14. század fordulójáig) isteni személyeket, szenteket és núbiai méltóságokat ábrázolnak.

Érdemes ellátogatni a Lengyel Festészet Galériájába is, amely kronológiai sorrendben mutatja be a lengyel festészet irányzatait és stílusait a 16. századtól az I. világháborúig. A legkiválóbb lengyel művészek több mint 400 alkotását mutatja be. Jan Matejko, Józef Chełmoński, Józef Mehoffer, Jacek Malczewski és Olga Boznańska, valamint a Lengyelországban tevékenykedő olasz festő, Marcello Bacciarelli. A múzeum vitathatatlan vonzereje Jan Matejko (XIX. század) hatalmas festménye: „A grunwaldi csata”, lenyűgöző méreteivel (426 x 987 cm).
Kultúra és Tudomány Palotája

A Kultúra és Tudomány Palotáját „a szovjet nép ajándékaként a lengyeleknek” emelték. Az ötletgazdája maga Joszif Sztálin volt. A palota Varsó legfiatalabb műemléke – több mint 50 éves. Varsó legjellegzetesebb épülete (231 m), a város minden sarkából jól látható. A palota építésekor, 1955-ben Európa legnagyobb ilyen jellegű épülete volt. A Kultúra és Tudomány Palotájában több mint 3000 szoba található, melynek megkérdőjelezhetetlen vonzereje a 30. emeleti kilátó, ahonnan megcsodálhatjuk a főváros panorámáját. Az út a 30. emeletre egy modern lifttel mindössze 19 másodpercet vesz igénybe. A palota tetején egy 2000-ben bemutatott óra található. Ez a legmagasabb toronyóra a világon, és a második legnagyobb Európában.? A négy óralap átmérője 6 méter. A torony másik érdekessége a szokatlan lakói. Nem mindenki tudja, hogy itt van egy vándorsólyom fészek, amely hosszú évek óta költ benne.

A Kulturális és Tudományos Palotával szomszédos Felvonulás tér használták propagandabeszédekre a Lengyel Népköztársaság vezetői. Jelenleg a tér új fejlesztését tervezik.

A varsói Óváros

Az óváros Varsó legrégebbi kerülete. A 13. század fordulóján létesült a mazóviai hercegek fellegvára mellett, a jelenlegi Királyi Palota helyén, fejedelmi fellegvárként és a települést falak vették körül. Az ó- és újváros utcáin a látogató sétálva kipihenheti magát a nagyvárosi nyüzsgésből. A hangulatos sikátorok, terek és kávézók egyedi élményt teremtenek. A két történelmi tér – a Régi piactér és az Újváros tér – pedig a nyári szezonban zenei és színházi előadások színterévé, valamint szabadtéri galériává válik.

Az óváros városi elrendezése erre a korszakra jellemző sakktáblás mintázatot mutat. Már a középkorban is voltak itt gótikus téglaépületek, íves ablakokkal, portálokkal, bemélyedésekkel, polikróm belső terekkel. Az épületek jelentős átalakuláson mentek keresztül a következő évszázadokban. A tizenhetedik század hozta a legnagyobb változásokat. A svéd háborúk során Varsó súlyos károkat szenvedett, épületei is súlyosan megsérültek. A rekonstrukció során törekedtek a bérházak „korszerűsítésére”, a művészetben uralkodó tendenciáknak megfelelően korhű díszítéseket  alkalmaztak Sok óvárosi ház  ekkor barokk homlokzatot kapott. A városi élet központja azonban már ebben az időszakban kezdett túllépni az óváros falain. Ez a folyamat, amely a 18. és 19. század folyamán volt tapasztalható, azt eredményezte, hogy az Óváros egy távoli, szegényes negyed lett – túlzsúfolt, tele kis üzletekkel és kis műhelyekkel; épületei fokozatosan leromlottak. A műemléki bérházak megmentésének akcióját 1906-ban a Múlt Műemlékvédő Egyesülete vállalta magára. Kezdeményezésére a két világháború közötti időszakban felújították a bérházak homlokzatát. A varsói felkelés idején egy hónapig véres és súlyos harcok zajlottak az óvárosban.

A kerület szinte teljesen elpusztult. Miután a felkelők és a lakósság elhagyta az óvárost a németek felrobbantották A városrészek szinte teljes megsemmisülése  ellenér szerencsére  sok épületelem megmaradt. A törmelékek között számos épületmaradványt, portált és ablakkeretet találtak, amelyeket azután a rekonstrukció során használtak fel.

A második világháború alatt az óváros 90%-a elpusztult. 1949-ben megkezdődött a szisztematikus és tervszerű újjáépítés. A varsóiak nagy elköteleződésének köszönhetően 1953. július 22-én átadták a városnak és az országnak az újjáépített Óvárosnegyedet. 1963-ban befejeződtek a rekonstrukciós munkák. Az átépített és rekonstruált épületek ma a XVII-XVIII. századi formát öltötték, a középkori városszerkezet megmaradt. A bérházak és templomok, történelmi épületek és műemlékek olyan korhűen épültek újjá, hogy az UNESCO 1980-ban felvette Varsó óvárosát a Kulturális Világörökség listájára. Ez az egyetlen alkalom, amikor rekonstruált műemlékek kerültek erre a listára.

Krakkói Külváros (Krakowskie Przedmieście)

A Krakowskie Przedmieście (Krakkói Külváros) a Királyi Út legfestőibb része, 10 km hosszú, a Vár téri királyi Palotától a Belweder-palotán át, így a Łazienki Królewskie Királyi Fürdő  park mellett is. A Vár térrel összekötő, a Passaui Szűzanya szoborig tartó széles utcaszakaszt a 15. században építették, eredetileg külvárosi piactérként használták, majd a 16. századtól a főtér lett. a modern Varsó tere.

Itt köszöntötte ünnepélyesen a városi tanács a királyt, itt építették a diadalkapukat a győztes hadjáratokból hazatérő hadvezérek és hetmanok számára, közvetlenül a Szent Anna-templom homlokzata előtta lengyel királyok előtti tiszteletadási szertartásokat tartottak a porosz, a kurlandiai, a pomerániai, a moldvai és az oláh hercegek. A felosztás során a varsóiak számos hazafias felvonulására került sor a Krakkói Külváros ezen szakaszán.

Amikor a 16. és 17. század fordulóján III. Zsigmond király végleg áthelyezte a királyi székhelyet Krakkóból Varsóba, a nyári királyi rezidenciákat, a főurak palotáit, a nemesi udvarokat és a méltóságokat, akiknek hivatásukbóll adódóan ott kellett maradniuk. a királyi udvart, a meredély szélén kezdték építeni. Itt templomokat és kolostorokat is alapítottak.

Így alakult ki várostervezési és építészeti szempontból a Krakkói Külváros, a Királyi Út legrégebbi és fő szakasza. Már a 17. század első felében Varsó legszebb utcája volt. A 17. század második felében az akkori városon kívűl meglehetős távolságban épült III. Sobieski János király nyári palotája, akkori nevén Villa Nuova, a mai Wilanów. De a távolság ellenére a rezidencia akként hatott, mintha a Királyi Út meghosszabbítását jelentené, amely a Visztula mentén Varsótól Ujazdówig, Belwedertől pedig tovább húzódott, mint „királyi út” Wilanówba.

A varsói Manhattan

Varsóban jelenleg körülbelül 80 épület található 65 méter feletti. Ezek főleg felhőkarcolók és kisebb mértékben templomok. Egy épületet, ha nagyon magas, általában felhőkarcolónak nevezik. A felhőkarcoló – egy magas, többszintes épület, amely képes megfelelő- életkörülményeket teremteni. Bár nincs hatósági előírás, egy épület felhőkarcolónak minősítésére vonatkozóan a magasságon túl befolyásolja az épületek formája, megjelenése, elhelyezkedése. A varsói felhőkarcolók a legmagasabbak között vannak Lengyelországban és a legmagasabbak közé tartoznak Európában is.

Varsóban az első felhőkarcoló a Lengyel Királyság idején épült. A középkori vártornyot imitáló épület a Zielna utca 39. szám alatt épült 1906–1908-ban a Cedergren Svéd Telefon Részvénytársaság számára. Magassága az alapoktól a tetejéig 51 m volt, Európa egyik első ilyen típusú vasbeton szerkezete volt. 1922-ben az épületet a Polska Akcyjna Spółka Telefoniczna vette át, ezért a mai napig  PAST-a néven ismert. A PAST-a épület azonban elsősorban a varsói felkelés idején folyó heves csatákról vált híressé. Az első igazi felhőkarcoló (vagy az akkori nevén „égig magas”) Varsóban épült 1934-ben a Napóleon téren (ma Plac Powstańców Warszawy/ Varsói felkelők tere). A 17 szintes és 66 méter magas Prudential felhőkarcolót a fényűző funkcionalizmus stílusban Marcin Weinfeld tervezte, míg Stefan Bryła az irodaház acélszerkezetéért felelt. A Prudential és a PAST felhőkarcoló is egész Varsó sorsában osztozott a második világháború alatt. A súlyos károk ellenére mindkét épület túlélte a háborút, szilárd felépítésüknek köszönhetően. A háború után kissé megváltozott formában újjáépítették.

1952–1955 között a lerombolt város kellős közepén emelték fel a Kultúra és Tudomány Palotáját, amely kezdetben 231 méter (ma 237 méter). Az 1960-as években főleg 80 méter magas lakótornyok épültek. Az 1970-es években Lengyelország nyit a Nyugat felé, és igény mutatkozik a tekintélyes szállodák és irodaházak építésére. Az 1990-es években jelentősen felgyorsult az amúgy is nagyon magas felhőkarcolók építése. Jelenleg egész felhőkarcoló komplexumok épülnek Varsóban, amelyek a metróvonalakhoz kapcsolódnak és irodakomplexumokat alkotnak. Elsősorban a Belváros területen a Kultúra és Tudomány Palotája, az ONZ és a wolai Daszyński tér körforgalom körül. Az eddigi varsói toronyépítési beruházások eredményeként Lengyelország fővárosa a 150 métert meghaladó épületek számát tekintve az európai metropoliszok szigorú csoportjába tartozik, előkelő ötödik helyet foglalva el Frankfurt előtt. A felhőkarcolók rangsorában Varsó az 5. helyen áll Isztambul, Moszkva, London és Párizs után.

A Kultura és Tudomány Palotájánál 73 méterrel magasabb épület a Varso Tower, amely 310 méter magas, ezzel az Európai Unió legmagasabb felhőkarcolója.

Az agglomeráció dinamikus fejlődése, jó gazdasági mutatók, magasan kvalifikált munkavállalókhoz való hozzáférés, alacsonyabb működési költségek, egyre jobb közlekedési és közúti infrastruktúra, életminőség, valamint Európa legmodernebb és viszonylag olcsó irodaházai. Ezek azok a tényezők, amelyek sok új céget vonzanak Varsóba, és lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy egyre magasabb épületeket építsenek.

Varsói idegenvezető – Guide

Po polsku

magyar nyelven

auf deutsch

na hrvatskom jeziku

na srpskom jeziku