
A varsói királyi palota a nemzeti történelem és kultúra emlékműve.A varsói palota a mazóviai hercegek székhelyeként épült. Varsó és a vár kezdetei II. Boleszláv herceg személyéhez kötődnek, aki 1294-1313 között az egész Mazóvián uralkodott. Uralkodása alatt egy kis erődítmény épült, amely a közelben található várossal volt összekötve. Az 1313. április 24-én Varsóban kiadott oklevél azt mutatja, hogy a vár megfelelt a hercegi rezidencia követelményeinek. 1526-ig a mazoviai hercegek székhelye volt, a 16. században a lengyel királyok rezidenciája, 1569-től pedig a Mindkét Nemzet Köztársaság (Lengyel-Litvánia) szejmének üléseinek helyszíne, 1795-ös megszűnéséig. Stanisław August Poniatowski (Poniatowski Szaniszló Agost) uralkodása alatt 1791-ben elfogadta a május 3-i alkotmányt – az elsőt Európában és a másodikat a világon! 1926-1939 között az újjáalakult Lengyel Köztársaság elnöke lakott és tartózkodott ott. 1939 szeptembere nagyon gyorsan veszély érte a Palotát.
1971. január 20-án döntés született a Palota újjáépítéséről. A Palota tömbje 1974 júliusában készült el, a belső tereket 1984-ig rekonstruálták és rendezték. Végül 1984. augusztus 31-én adták át a Palotát, mint múzeumot, a Történeti és Kulturális Emlékművet. A Királyi Palotát itthoni és külföldi magánszemélyek adományaiból és egy speciális bankszámlára befizetett betétből építették újjá.
Érdemes megnézni mindenekelőtt a Nagy Lakosztályt – a reprezentációs termeket a Mindkét Nemzet Köztársaság (Lengyelország-Litvánia) és Királyi Lakosztályt: a Nagy Bálteremmel, a Trónteremmel és a Canalettóval (22 eredeti Bernard Bellotto festményével, Canaletto néven), a Szenátor termét, ahol 1791-ben elfogadták a május 3-i Akotmányt, valamint Rembrandt „Lány képkeretben” és ” Tudós az asztalon ” című festményei.
Érdemes megnézni mindenekelőtt a Nagy és királyi lakosztály szobáit: a Bál termét, Trón termét és Canaletto szóbát (22 eredeti Bernard Bellotto festményével, Canaletto néven), a Szenátor termét, amelyben 1791-ben elfogadták a május 3-i Akotmányt.
A Pléhtetős palotában újjáépítették az 1804-1813-as Józef Poniatowski herceg lakását és a Teresa Sahakian Alapítvány keleti szőnyeggyűjteményét.
1980-ban a Királyi Palota és az óváros felkerült az UNESCO világörökségi listájára, 1994-ben a történelmi városegyüttes a Királyi Úttal és a Királyi Wilanów-palotával együtt történelmi műemlékké nyilvánították.

Ez Európa egyik legszebb palota- és parkegyüttese. A királyok vadászni jártak ezen a sűrűn erdős területen. A ”Közös Népköztársasága”(Rzeczpospolita Obojga Narodów) Lengyel-Litván Nemzetközösség utolsó királya, Stanisław August Poniatowski (Poniatowski Szaniszló Ágost) – a művészetek szerelmese és mecénása – itt alakította ki Varsó legnagyobb és legszebb kertjét. A Királyi Fürdő (Łazienki Królewskie) név egy fürdőházból származik, amelyet palotává alakítottak át. A parkban számos történelmi épület található, amelyek közül a legfontosabb a nyári királyi rezidencia – a Szigeti Palota, ahol partikat és híres csütörtöki vacsorákat tartottak. A Szigeti Palota mellett található a Sziget Színház. Érdemes más épületeket is találni – a Myślewicki-palotát, ahol a királyi udvaroncok éltek. Régi narancsház, Fehér Ház és Kadet-Katonai Iskola. A fürdőszobák a vasárnaponként nagy számban érkező sétálók kedvenc helyei. A parkban viszont tilos görkorcsolyán, gördeszkán, kerékpáron közlekedni, nehogy elriasszuk az itt élő mókusokat, pávákat.
Myślewicei palota Érdekes, klasszicista épület. Eredetileg a királyi udvar lakta a legmagasabb méltóságtól a szakácsig. Az épület értékét növeli, hogy túlélte a második világháborút és megőrizte eredeti belső kialakítását.
Színház a szigeten (amfiteátrum), Szigeti Szinpad A déli tó partján található. A herculaneumi ókori színház mintájára kialakított nézőteret híres, ókori drámaírók alakjai koronázzák meg. A jelenet a Forum Romanum romjait utánozza. Ma koncerteket és színházi előadásokat tartanak itt.
Régi narancsház Télikert, Pálmaház Eredetileg cserepes citrusnövények telelésére használták. Az oldalszárnyakban szoborgaléria és udvari színház (Stanisławowski Színház) található. Egyedülálló színház, melynek belseje fából készült, falait gyönyörű festmények díszítik.
Fehér Ház Található az ún. Királyi sétány. Ez volt az első pavilon, amelyet a király emelt. Tökéletesen szimmetrikus villa alakja van négyzet alaprajzon. A belső terekben megmaradtak az eredeti festménydíszek.

A wilanówi palota Jan III Sobieski, majd II. August király és a legkiválóbb arisztokrata családok nyári királyi rezidenciája volt. A varsói rezidencia és a kerület neve a Villa Nova kifejezésből ered. Ezt a nevet Sobieski adta birtokainak, amikor a 17. században palotaépítés céljából megvásárolta. A királyi palota lenyűgöző szerkezete egy nemesi kastély, egy olasz kerti villa és egy XIV. Lajos, a francia napkirály stílusában épült palota elemeit ötvözte. A palota az európai barokk egyik legszebb műemléke és a Lengyel-Litván Nemzetközösség pompájának tanúja. A palotát az egymást követő tulajdonosok bővítették. Gazdag eredeti berendezésű belső terei három korszakot képviselnek. A legrégebbi, barokk királyi lakások a főépületben találhatók. A déli szárny belső terében a tizennyolcadik század stílusa, az északi szárnyban pedig a Potocki család által a XIX. században díszített szobák találhatók. Érdemes megemlíteni, hogy Stanisław Potocki (Wilanów akkori tulajdonosa) 1805-ben a nagyközönség számára hozzáférhetővé tette a Wilanów-palotában összegyűjtött műtárgygyűjteményét, létrehozva ezzel Lengyelország egyik első múzeumát. Jelenleg több mint 60 értékes festménynek ad otthont.

Ha érdekli a zeneszerző története és munkássága, akkor meghívom, hogy látogassa meg velem az Ostrogski kastélyban található Fryderyk Chopin Múzeumot. Európa egyik legmodernebb életrajzi múzeuma, amely többek között levelek és kompozíciók kéziratait, valamint a felbecsülhetetlen értékű Pleyel-zongorát mutatja be, amelyen a zeneszerző élete utolsó két évében játszott. Mindezek az ajándéktárgyak nagyon érdekes interaktív formában vannak elrendezve. Bár Fryderyk Chopin Żelazowa Wolában született, egész gyermek- és fiatalkorát Varsóban töltötte. A Krakowskie Przedmieście-ben minden lépésnél találkozhatunk a zeneszerző szuveníreivel. Az egyik ilyen hely a Res Sacra Miser épület, ahol a 13 éves Fryderyk csodálatos zongorakoncertet adott, amiről a varsói sajtó is beszámolt. Kicsit távolabb található a Wessel-palota – a Saska Posta egykori székhelye, ahonnan Chopin külföldre ment, és soha nem tért vissza Lengyelországba.
Meghívom Önt, hogy sétáljon Fryderyk Chopin nyomdokain Varsóban.

A varsói Nemzeti Múzeumban található Lengyelország egyik legnagyobb művészeti gyűjteménye. Hagyományai a Szépművészeti Múzeumig nyúlnak vissza, amely festmények és metszetek gyűjteménye, amely az idők során egyre fontosabbá vált. A több mint 140 éve gyűjtött gyűjtemény ma már közel egymillió festmény-, szobor-, grafika-, rajz-, numizmatikai és iparművészeti tárgyat tartalmaz. Néhányukat állandó kiállításon mutatják be: Ókori művészet, Keleti Keresztény Művészet – Faras, Középkori művészet, lengyel festészet, európai festészet, lengyel művészet a 20. században, dekoratív művészet és számos időszaki kiállításon.
A múzeumban az egyik legfontosabb az egyedülálló Ókeresztény Művészeti Galéria, amely Európában az egyetlen, amely a középkori keresztény művészet afrikai gyűjteményét mutatja be. A lengyel régészek által a mai Szudánban felfedezett Faras-festmények (a 8. századtól a 13. és 14. század fordulójáig) isteni személyeket, szenteket és núbiai méltóságokat ábrázolnak.


A Kultúra és Tudomány Palotáját „a szovjet nép ajándékaként a lengyeleknek” emelték. Az ötletgazdája maga Joszif Sztálin volt. A palota Varsó legfiatalabb műemléke – több mint 50 éves. Varsó legjellegzetesebb épülete (231 m), a város minden sarkából jól látható. A palota építésekor, 1955-ben Európa legnagyobb ilyen jellegű épülete volt. A Kultúra és Tudomány Palotájában több mint 3000 szoba található, melynek megkérdőjelezhetetlen vonzereje a 30. emeleti kilátó, ahonnan megcsodálhatjuk a főváros panorámáját. Az út a 30. emeletre egy modern lifttel mindössze 19 másodpercet vesz igénybe. A palota tetején egy 2000-ben bemutatott óra található. Ez a legmagasabb toronyóra a világon, és a második legnagyobb Európában.? A négy óralap átmérője 6 méter. A torony másik érdekessége a szokatlan lakói. Nem mindenki tudja, hogy itt van egy vándorsólyom fészek, amely hosszú évek óta költ benne.
A Kulturális és Tudományos Palotával szomszédos Felvonulás tér használták propagandabeszédekre a Lengyel Népköztársaság vezetői. Jelenleg a tér új fejlesztését tervezik.

Az óváros Varsó legrégebbi kerülete. A 13. század fordulóján létesült a mazóviai hercegek fellegvára mellett, a jelenlegi Királyi Palota helyén, fejedelmi fellegvárként és a települést falak vették körül. Az ó- és újváros utcáin a látogató sétálva kipihenheti magát a nagyvárosi nyüzsgésből. A hangulatos sikátorok, terek és kávézók egyedi élményt teremtenek. A két történelmi tér – a Régi piactér és az Újváros tér – pedig a nyári szezonban zenei és színházi előadások színterévé, valamint szabadtéri galériává válik.
Az óváros városi elrendezése erre a korszakra jellemző sakktáblás mintázatot mutat. Már a középkorban is voltak itt gótikus téglaépületek, íves ablakokkal, portálokkal, bemélyedésekkel, polikróm belső terekkel. Az épületek jelentős átalakuláson mentek keresztül a következő évszázadokban. A tizenhetedik század hozta a legnagyobb változásokat. A svéd háborúk során Varsó súlyos károkat szenvedett, épületei is súlyosan megsérültek. A rekonstrukció során törekedtek a bérházak „korszerűsítésére”, a művészetben uralkodó tendenciáknak megfelelően korhű díszítéseket alkalmaztak Sok óvárosi ház ekkor barokk homlokzatot kapott. A városi élet központja azonban már ebben az időszakban kezdett túllépni az óváros falain. Ez a folyamat, amely a 18. és 19. század folyamán volt tapasztalható, azt eredményezte, hogy az Óváros egy távoli, szegényes negyed lett – túlzsúfolt, tele kis üzletekkel és kis műhelyekkel; épületei fokozatosan leromlottak. A műemléki bérházak megmentésének akcióját 1906-ban a Múlt Műemlékvédő Egyesülete vállalta magára. Kezdeményezésére a két világháború közötti időszakban felújították a bérházak homlokzatát. A varsói felkelés idején egy hónapig véres és súlyos harcok zajlottak az óvárosban.
A második világháború alatt az óváros 90%-a elpusztult. 1949-ben megkezdődött a szisztematikus és tervszerű újjáépítés. A varsóiak nagy elköteleződésének köszönhetően 1953. július 22-én átadták a városnak és az országnak az újjáépített Óvárosnegyedet. 1963-ban befejeződtek a rekonstrukciós munkák. Az átépített és rekonstruált épületek ma a XVII-XVIII. századi formát öltötték, a középkori városszerkezet megmaradt. A bérházak és templomok, történelmi épületek és műemlékek olyan korhűen épültek újjá, hogy az UNESCO 1980-ban felvette Varsó óvárosát a Kulturális Világörökség listájára. Ez az egyetlen alkalom, amikor rekonstruált műemlékek kerültek erre a listára.

A Krakowskie Przedmieście (Krakkói Külváros) a Királyi Út legfestőibb része, 10 km hosszú, a Vár téri királyi Palotától a Belweder-palotán át, így a Łazienki Królewskie Királyi Fürdő park mellett is. A Vár térrel összekötő, a Passaui Szűzanya szoborig tartó széles utcaszakaszt a 15. században építették, eredetileg külvárosi piactérként használták, majd a 16. századtól a főtér lett. a modern Varsó tere.
Itt köszöntötte ünnepélyesen a városi tanács a királyt, itt építették a diadalkapukat a győztes hadjáratokból hazatérő hadvezérek és hetmanok számára, közvetlenül a Szent Anna-templom homlokzata előtta lengyel királyok előtti tiszteletadási szertartásokat tartottak a porosz, a kurlandiai, a pomerániai, a moldvai és az oláh hercegek. A felosztás során a varsóiak számos hazafias felvonulására került sor a Krakkói Külváros ezen szakaszán.
Így alakult ki várostervezési és építészeti szempontból a Krakkói Külváros, a Királyi Út legrégebbi és fő szakasza. Már a 17. század első felében Varsó legszebb utcája volt. A 17. század második felében az akkori városon kívűl meglehetős távolságban épült III. Sobieski János király nyári palotája, akkori nevén Villa Nuova, a mai Wilanów. De a távolság ellenére a rezidencia akként hatott, mintha a Királyi Út meghosszabbítását jelentené, amely a Visztula mentén Varsótól Ujazdówig, Belwedertől pedig tovább húzódott, mint „királyi út” Wilanówba.

Varsóban jelenleg körülbelül 80 épület található 65 méter feletti. Ezek főleg felhőkarcolók és kisebb mértékben templomok. Egy épületet, ha nagyon magas, általában felhőkarcolónak nevezik. A felhőkarcoló – egy magas, többszintes épület, amely képes megfelelő- életkörülményeket teremteni. Bár nincs hatósági előírás, egy épület felhőkarcolónak minősítésére vonatkozóan a magasságon túl befolyásolja az épületek formája, megjelenése, elhelyezkedése. A varsói felhőkarcolók a legmagasabbak között vannak Lengyelországban és a legmagasabbak közé tartoznak Európában is.
1952–1955 között a lerombolt város kellős közepén emelték fel a Kultúra és Tudomány Palotáját, amely kezdetben 231 méter (ma 237 méter). Az 1960-as években főleg 80 méter magas lakótornyok épültek. Az 1970-es években Lengyelország nyit a Nyugat felé, és igény mutatkozik a tekintélyes szállodák és irodaházak építésére. Az 1990-es években jelentősen felgyorsult az amúgy is nagyon magas felhőkarcolók építése. Jelenleg egész felhőkarcoló komplexumok épülnek Varsóban, amelyek a metróvonalakhoz kapcsolódnak és irodakomplexumokat alkotnak. Elsősorban a Belváros területen a Kultúra és Tudomány Palotája, az ONZ és a wolai Daszyński tér körforgalom körül. Az eddigi varsói toronyépítési beruházások eredményeként Lengyelország fővárosa a 150 métert meghaladó épületek számát tekintve az európai metropoliszok szigorú csoportjába tartozik, előkelő ötödik helyet foglalva el Frankfurt előtt. A felhőkarcolók rangsorában Varsó az 5. helyen áll Isztambul, Moszkva, London és Párizs után.
A Kultura és Tudomány Palotájánál 73 méterrel magasabb épület a Varso Tower, amely 310 méter magas, ezzel az Európai Unió legmagasabb felhőkarcolója.
Az agglomeráció dinamikus fejlődése, jó gazdasági mutatók, magasan kvalifikált munkavállalókhoz való hozzáférés, alacsonyabb működési költségek, egyre jobb közlekedési és közúti infrastruktúra, életminőség, valamint Európa legmodernebb és viszonylag olcsó irodaházai. Ezek azok a tényezők, amelyek sok új céget vonzanak Varsóba, és lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy egyre magasabb épületeket építsenek.
Varsói idegenvezető – Guide
Po polsku
magyar nyelven
auf deutsch
na hrvatskom jeziku
na srpskom jeziku